Árulkodó, hogy a magyar miniszterelnök ismét túszul ejti az uniót, csak ne kelljen elfogadnia a jogállami feltételeket, és még az sem érdekli, hogy ily módon saját népe esik el a támogatástól, noha arra igen nagy szüksége volna a koronaválság kellős közepén. Így látja a helyzetet Katarina Barley volt német igazságügyi miniszter, az Európai Parlament alelnöke.
Miért akar vétózni Orbán Viktor a jogállami szabályozás miatt, ha minden rendben van a magyar demokráciával, ahogy azt gyakran állítja – teszi fel a kérdést a Néppárt frakcióvezetője a legolvasottabb német lapban.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
Az amerikai lapban megjelent írásban az áll, hogy megfelelő jogi eszközök híján az unió maga sem tudja, hogyan mászhat ki a csávából a gigantikus helyreállítási alap blokkolása után.
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati média sorra veszi az elmúlt napok politikai történéseit Magyarországon és ezek hatását az EU-ra. Nem sok jót tudnak felsorolni.
A jogállamiság és a pénzügyek összekapcsolásáról az Európai Parlament és a tagállamok között született megállapodást kommentálják szerte a kontinensen, öt jelentős lap cikkeit szemléztük.
A Financial Times azzal vádolja az uniót, hogy az politikai megfontolásokból nem egyformán ítéli meg a mutyizást a magyaroknál és a lengyeleknél, illetve Bulgáriában. Hozzáteszi, hogy ez nem sok jót ígér az EU jövője szempontjából, mert itt az elkövetkező évek alighanem legsúlyosabb veszélyéről van szó.
Az egyre több megbetegedés és az újabb széles körű zárlat elfojthatja a gazdasági kilábalást az euroövezetben – írja előrejelzésében a Financial Times. A 3. negyedév ugyan jól alakult, de már közeleg a feketeleves, mert az elemzések szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy az év végén ismét csökken a GDP a 19 tagállamban.
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak. Mert az elemzés csak megerősítette: Magyarországon és Lengyelországban még a térségben is kiemelkedő mértékben romlik a demokrácia és a jogállamiság állapota.
A szlovák államfő arra figyelmeztet, hogy az uniónak keményebbnek kell lennie a jogállamiság ügyében, különben félő, hogy a tekintélyelvű tagországok túsza lesz. A Financial Timesnak adott nyilatkozatban Zuzana Caputová felszólította az EU-tagokat, hogy függesszék fel a támogatásokat azoknak a kormányoknak, amelyek megsértik a közös alapértékeket.
Hajlíthatatlannak nevezi Vera Jourovát egy háttértájékoztató után a Süddeutsche Zeitung. Olyannak, aki nyíltan megmondja, mit gondol, még akkor is, ha ezzel befolyásos embereket fordít maga ellen, mint például Orbán Viktort.
Több tagország már intézményesíti az emberi jogok megszegését, így különösen aggasztó, hogy az EU a menekültjogban ezen az úton halad. Két kutató így értékeli a migráció megreformálásáról szóló új uniós javaslatot a Le Monde-ban.
Az Európai Parlament német alelnöke szerint a magyar kormányfő sajnos már messzire jutott a jogállam lebontásában, és ezt néppárti barátai tétlenül nézik. Amit az Európai Tanács bedobott a jogállam védelmére, az teljesen hatástalan Orbán ellen – mondta Katarina Barley a Spiegelnek adott interjúban.
Miközben egyre nagyobb a nyomás a tervezett jogállami mechanizmus meggyengítésére, nehogy a magyarok és lengyelek megvétózzák az uniós gazdasági mentőcsomagot, a brit üzleti lap szerint Brüsszelnek pont most kellene végre megálljt parancsolnia a két ország tekintélyelvű vezetőinek.
Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
Az Európai Bizottság az eddigieknél is ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat tűzött ki, amire elvileg pénz is lehetne. A magyar kormány azért még keresztbe tehet az Európai Bizottságnak.
A legjelentősebb lapok cikkeiben egyaránt úgy vélik, hogy magyar és a lengyel vezetés győzelme, hogy felvizezték az eredeti tervezetet arról, hogy az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához kötik.
Vera Jourová a Spiegelnek adott interjúban arról beszélt: amit Orbán csinál még csak nem is illiberális. Szerinte félő, hogy a közvélemény egy napon arra döbben rá: a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.
Több vezető európai lap is azzal foglalkozik, hogy hiába az újabb tárgyalások, nagy harc lesz még az új uniós menedékpolitika ügyében.
